Népművészeti Ház
Cím: Kalocsa, Tompa Mihály u. 5-7. (térkép)
Nyitvatartás: 2024-ben a Népművészeti Ház április 30-án nyit.
Kapcsolat: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. / +36 78 462 351
Első ház
Pingálás
A pingálást (falfestés) először Simonyi Jenő írta le 1882-ben: "A szoba oldalai mindig hófehérek, a mestergerenda és a padlás sárgára vagy világos vörösre vagy kékre van festve. [...] A szoba falain fölül egy tarkára festett szalag fut körül. E tarka szalag mindig többszínű csíkokkal van szegélyezve. Legáltalánosabb, hogy a széles szalag alapszíne kék, az alatta levő keskeny szalagé vörös, melyen alul zöld-kék vagy csak kék csík van. Az alapszínekre tarka-barka virágok vannak festve. A rózsa és a tulipán sohasem hiányzik, a többi virág külömböző a gazdasszony ízlése szerint és változik a divattal." A legáltalánosabb motívum a rózsa, melynek számtalan variációját találó elnevezésekkel illették: rúzsabimbó, tetejes rúzsa, leveles rúzsa, csillagos rúzsa, szíves rúzsa, ágas rúzsa, kerek rúzsa, koronás rúzsa, pöttyös rúzsa, malomkerék rúzsa, pülés rúzsa. A pülés rúzsa nagy mennyiségben és pazar változatosságban szerepel. Jellemző, hogy a rózsák közül egymaga meghaladja a magyar nemzeti virágként ismert, s szintén számtalan változatban alkalmazott tulipánt. A rózsák és a tulipánok mellett jellegzetes motívum a lógós liliom, nefelejcs, cserösznyeszöm, cserösznyeág, akácvirág, gyöngyvirág, szívamagos, bajúszos, szarkaláb, lenvirág, csörgetővirág, szívaszöm és az újjas csillag. A virágos indák kezdő motívumai a szalagos rúzsák és az ugyancsak szalagos pünkösti rúzsák, de néha egy-egy edény, vagy az indát tartó szerepnek megfelelő egyéb ornamentum. A növényi motívumok mellett számtalan esetben ábrázoltak madarat, sőt figurákat is: menyasszony, vőlegény, galamb, fecske, páva, fácán, gólya, bíbic, kakas.
Az alapozást a határ székesfoltjain szedett fűmeszelővel készítették el, a motívumokat pedig disznóból húzott sörtéből vagy a tehén farkából levágott szőrből készített virágmeszelővel festették rá. A mező alapozása és a motívumok pingálása tejes (tojásos) festékkel történt.
1882-ben a kalocsai népi pingálóművészet eléggé fejlett volt.
A koszorú alatti falsíkot fehérre meszelték, aljára 15 cm széles kék színű lábazatot húztak. A pingálásnak ez a formája nem mindennapi ízlésre vallott. Ha az így pingált szobában látjuk a sötétkék alapra festett tarka virágos bútorokat, a falra akasztott, szalagcsokros cifra gyertyák között a szentképeket, a sokszínű hímzett hagyományos ruhaféléket, különösen a parádés vetötágyat, érezzük, hogy a gerendázat alatt végigfutó koszorú ezt a festői hatású enteriőrt pompás keretbe fogja össze.
Bútorok
A paraszttársadalmakban az ember életének nem volt olyan szakasza, amely valami módon ne kötődött volna a házhoz.
A ház az emberi élet alfája és omegája, hiszen abban született meg a gyermek, s ott fektették ravatalra az elhunytat. A ház adta a hátterét a hétköznapok és az ünnepnapok történéseinek. Ugyan az a ház volt a színtere a családi élet szent és profán megnyilvánulásainak. Ennek megfelelően osztották ketté a ház terét.
A tűzhely, a kemence és annak környezete a hétköznapi, a mindennapi élet színtere volt, a vele átlósan szemben lévő sarok a szent tér, a szentelmények tárolásának a helye, a megszentelt idő eltöltésének a tere. A két teret a ház két másik sarka között húzott átló választotta szét, mely két részt nemcsak e képzeletbeli vonal különített el egymástól, hanem megkülönböztették azokat az ott elhelyezett bútorok is.
Ugyancsak a komáromi példák hatására fejlődött ki a kalocsai asztalosok formavilága. A hartaiakat megelőzve, valamivel korábban kialakulhatott a kalocsai ládák sajátos stílusa, hiszen ennek mintája, a komáromi második korszak formavilága mellett már nem hatott rá a harmadik korszak ékrovásos technikája. A XVIII. század legvégén megindult a kalocsai, virágos bútorfestés, amely attól később, csak az 1850-es évekre formálta ki saját stílusát. Természetesen nem hallgathatjuk el, hogy a legelső datált kalocsai bútoron megtalálható a komáromiak harmadik korszakára jellemző faragás. A két faragott kazettát kitöltő, kétfülű virágcserépből kiágazó tulipánt három sorban szegélyezi a gránátalma és a hatszirmú virág, valamint a gyöngyvirág.
A kalocsai asztalos céh megalakulása után néhány évtizeddel, már az 1850-es években jelentkeztek azok a kontárok, akik a nehezen megközelíthető szállások lakosságának igényeit igyekeztek kielégíteni. A céhek 1872. évi megszűntetése után eltűnt a kalocsai céhesek festette láda. Elfoglalta helyét a barnára festett láda, melyeknek elejét a sublótok mintájára három részre osztottak. Az új felületre az asztalosok helyett asszonyok festették az új mintákat. A két álfiókot és az alsó fiókot három-három virágkoszorúval díszítették, s a tetőre került a név mellé a házasságkötés évszáma is.
A XX. század elején a pingálóasszonyok próbálkoztak a hagyományos bútorfestés újraélesztésével.
A városi mintára terjedő flóderozott, sokszor matricával díszített darabok azonban a XX. század elejére végleg kiszorították a festett ládákat.
Ágyneműek
Az elsőházbeli hímzett ágynemű legtöbbször lakásdísznek számítottak. Csal kivételes esetben használták azokat. A hímzett párnákat és dunyhákat parasztdalaink is meg-megemlegetik.
Mikor pedig a lakodalmas házban a menyasszony kikérése után felhangzott a Kocsira ágyam, kocsira ládám dallama, az asszonynép nagy hujogatások közepette az udvaron vagy a szálláson végig, ugyancsak megtáncoltatta a parádés párnákat. Hadd lássa országvilág, mit visz magával az újmenyecske! (Párnatánc)
A párnahuzatok (vánkusciha, vánkushéj, héj) díszítése többféle volt. Különböző időszakokban nemcsak a motívumok, a térkitöltési formák, hanem a hímzési módok is változtak. De változott a vánkushéjak anyaga és az erre történő hímzések helye is. Az elsőházbeli egyik vetötágyának huzatai még vastagabb fonalú takácsszőttes vászonból készültek. A huzatokon tenyérnyi szélességben piros-fehér csíkok váltakoztak. A nyitott ún. caklis végeken, a gombolásnál, kékszínű öregmintás kivarrások voltak. Ezekből később használati ágynemű lett és elszakadtak. A díszített ágyneműk azonban abban az időben is leginkább finom vászonféleségekből készültek.
Már a legrégebbi vánkushéjakon találkozunk oldalas-véges hímzésekkel is. Ezek beágyazáskor a szélekre, a csak véges hímzésű vánkusok pedig középre kerültek. Mivel az oldalakat az ágyterítő nem takarta, az oldalas díszítés jól látható volt.
A begyűjtött legrégibb párnahuzatokon a gombolási részeken és a vánkusfenéken is díszítést láthatunk. Lassanként ezeket az egyre díszesebbé váló gombolási résszel kifelé ágyaztak. Így a vánkusfenéken az ún. fordított végén lévő hímzés nem érvényesült. Ekkor még a vánkushajat lapos hímzéssel,leginkább egyszínű fonallal, feketével, pirossal vagy kékkel varrták ki. Ezeket a színeket együttesen is használták.
Nem sokkal későbbi (1880-as) darabokon a töltöttvarrás lyukhímzéssel váltakozott, de a vánkusfenék még mindig töltöttvarrás volt.
A divat hatására a lyukhímzés egyre jobban tért hódított. A vánkusfenék kivarrása elmaradt és az oldal-véges díszítés mindinkább elterjedt. A párnavégek színhatása nagyban fokozták a gyakran alkalmazott szalagbújtatós (pántlikafűzős) megoldások és a színes kasmír, klott, a századforduló idejétől pedig tükörselyem alátétek.
A két világháború között az ágynemű díszítése is változott. A fehér vánkushéjak három oldalán elálló keskeny szélt hagytak. Ezt és a felső felület egy részét varrták ki fehér hímzéssel (franciás).
A sokszínű hímzés az ágyneműkön is megjelent. A harmincas években ezek selyem csíkos ágyneműre kerültek a felső felület három szélén körülfutó koszorú formájában.
A második világháború után már csíkos és kockás kanavászból készült huzatokra alkalmazták a színes hímzést az előző módon. A hímzés divatjában nem történt lényeges változás de a hímzett felületek csökkentek.
A dunnahuzat mindkét végét díszítették. Többször nemcsak a végeken, hanem a középső részén is, ahol ágyazásnál visszahajtják. Itt főként lyukvarrást alkalmaztak. A díszítési mód azonos volt a párnahuzatokéval és ugyanúgy változott a divat szerint.
Alsólepedő. A széleken koszorúsan díszített lepedővel az elsőházbeli nyuszolya szalmazsákját és tollaspárnáját takarták le. Egy vagy többszínű laposhímzéssel, fehér lyukvarrással vagy ezek együttes alkalmazásával varrták ki.
Ágytakaró. Rendesen valamilyen lengébb fehér textilanyagból, ritkábban színes hímzésű díszítéssel készült.
Pólyavánkus. A hímzés divatja erre is kihatott. A legrégibb ismert darabok díszítése egyszínkék töltöttvarrásos, de lyukvarrásos, piros-kék hímzéssel a sarokban. A sokszínű hímzés megjelenése után a pólyavánkus is színes hímzésű lett. Érdekes a díszítések elhelyezési módja. A pólya három sarkát úgy varrták ki, hogy a kisbabát karon tartják, a fej fölötti és az anyától kifelé eső, gazagabban díszített részek jól láthatók legyenek.
Terítők
A hímzett terítők leginkább csak az asztalra és később sublótra kerültek. Kisebb terítőket itt-ott vallásos jellegű falioltár leterítésére használták.
Az asztalterítő díszítése változatos volt. Különböző időszakok stílusának megfelelően legtöbbször laposhímzéssel vagy lyukvarrással keverten, koszorúsan díszítették. A középső koszorúba sokszor a készítő nevét és jelmondatot varrtak. Volt olyan, amelybe a készítés évszámát is belehímezték.
A harmincas években az asztalterítő kivarrása sokszínű hímzéssel történt. A legutóbbi időben dobátrúzsás változataival is gyakran találkozunk.
Hétköznapokon és jeles napokon más terítőt használtak. A hétköznapi terítőre egyszerűbb, keskeny koszorú került. Ennek anyaga nemritkán takácsszőttes csíkozott házivászon volt. Búcsú napján a messzi szállásokra elkerült rokonság is mind fölkereste a családot. Ilyenkor a legdíszesebb terítővel parádéztak, amelyet csak erre az alkalomra használtak. Karácsonykor fehérrel hímzett terítő került az asztalra.
A sublótterítő is koszorús díszítésű volt, sűrűn szalagfűzések alkalmazásával.
A Tér és a Vonal lírája időszaki kiállítás a Nicolas Schöffer Gyűjteményben
Frissítés: 360°-os fényképek segítségével digitalizáltuk A Tér és a Vonal Lírája című időszaki kiállítást. A virtuális séta elérhető: https://my.matterport.com/show/?m=pMaJmGiTQgb
A Tér és a Vonal lírája
Dargay Lajos modern képzőművészeti gyűjteménye | kiállításmegnyitó a Nicolas Schöffer Gyűjteményben
Dargay Lajost sokoldalú alkotóként jegyzi a művészettörténet. Pályája során szobrászművészként, tanárként és múzeumigazgatóként is maradandó értékeket hozott létre. Schöffer Miklós tanítványaként, majd munkatársaként vett részt a kalocsai Schöffer Múzeum alapításában. 1982 augusztusában az akkori kalocsai városvezetés felkérésére lett − a mai − Nicolas Schöffer Gyűjtemény vezetője.
Hosszú és termékeny múzeumigazgatói munkássága során szemináriumokat szervezett a kortárs művészeti élet által felvetett elméleti és kritikai problémák megvitatására.
A szemináriumok meghívott vendégei művészek, művészettörténészek, valamint a korabeli művészeti élet szereplői voltak. A szemináriumok kísérő eseményei a résztvevő művészek alkotásaiból válogatott kiállítások voltak. A műtárgyak egy része, Dargay Lajosnak köszönhetően, a kalocsai Városi Képzőművészeti Gyűjteménybe került a művészek ajándékozása révén, vagy letétként.
Dargay Lajos modern képzőművészeti kollekciójából válogatott
A Tér és a Vonal lírája című kiállításunk, ezzel is tiszteletet adva Dargay Lajos múzeumalapítói és múzeumigazgatói munkásságának.
A kiállítás megtekinthető: 2023. március 17. − május 13.
Helyszín: Nicolas Schöffer Gyűjtemény (Kalocsa, Szent István király út 76.)
A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.
A múzeumról szóló filmek
A Viski Károly Múzeum filmjei a múzeum YouTube csatornáján
Itthon vagy! 2020.04.10-i adás (Kalocsa)
A Kalocsa TV felvételei a Viski Károly Múzeumról
Járd a saját táncod! – Kalocsa:
Nem messze van ide Kalocsa:
M5 Lexikon – Országjáró, Kalocsa:
Kontakt rádió: Tárlat: Népek, életformák, hagyományok a Kalocsai Sárközben:
Jajj de szép a kalocsai kislány...:
KDRIÜ Viski Károly Múzeum Kalocsa kisfilm (angol):
Múzeumpedagógiai foglalkozások
A Viski Károly Múzeum Kalocsa egyik legfontosabb küldetése, hogy a felhalmozott tárgyi örökséget sokoldalúan és élményszerűen mutassa be. A múzeum küldetésének fontos eleme, hogy a látogatók maradandó élménnyel távozzanak az intézmény falai közül.
Múzeumunk sokféle színes és érdekes múzeumpedagógiai foglalkozással várja az érdeklődőket. Interaktív foglalkozásaink segítenek megismerni a múzeum sokszínű gyűjteményeit, lehetőséget biztosítanak a látogatóknak arra, hogy értékes ismereteket és tapasztalatokat szerezzenek kiállításainkhoz kapcsolódóan.
Karácsonyi történet
Egy helyi ördögmesén keresztül ismerkedés az András naptól Vízkeresztig tartó időszakkal és a pásztorok életével.
A foglalkozást alsó tagozatos diákoknak ajánljuk, időtartama 45 perc, díja: 250 Ft/fő.
Munkák a házban
Az állandó kiállításhoz kapcsolódó múzeumi óra, a XIX. századi konyha és kamra tárgyainak megismerése.
A foglalkozást általános iskolásoknak ajánljuk, időtartama 45 perc, díja: 200 Ft/fő, múzeumi belépőjegy megvásárlása mellett.
Tárgyak régen és ma
Az ünnepi alkalmak helyszínéül szolgáló pingált falú elsőház festett bútorainak és tárgyainak megismerése az állandó kiállításban.
A foglalkozást általános iskolásoknak ajánljuk, időtartama 45 perc, díja: 200 Ft/fő, múzeumi belépőjegy megvásárlása mellett.
A tulipántos láda
A foglalkozás alatt az érdeklődők megismerhetik a kalocsai láda történetét és a ládafajtákat. Kiderül, hogy mit rejt a ládafia és milyen volt a ládák élete.
A foglalkozást általános iskolásoknak ajánljuk, időtartama 45 perc, díja: 250 Ft/fő
Tiló, gereben, áspa
A kender termesztésétől a fonóházig, az állandó kiállításhoz kapcsolódó előadás.
A foglalkozást általános iskolásoknak ajánljuk, időtartama 45 perc, díja: 200 Ft/fő, múzeumi belépőjegy megvásárlása mellett.
Mesélő népviselet
Az állandó kiállításhoz kapcsolódó előadás a kalocsai hímzés kialakulását és korszakait mutatja be. A csoportból egy önként jelentkező felpróbálhatja a viselet jellegzetes ruhadarabjait.
A foglalkozást felső tagozatos diákoknak és felnőtteknek ajánljuk, időtartama 45 perc, díja: 200 Ft/fő, múzeumi belépőjegy megvásárlása mellett.
Lakodalmi szokások
Vetített előadás a lakodalomról, a lánykéréstől a menyasszonytáncig.
A foglalkozást felső tagozatos diákoknak ajánljuk, időtartama 45 perc, díja: 250 Ft/fő
A programok időtartama 45 perc, de igény szerint hosszabb foglalkozásokat is tartunk.
Mesélő népviselet kézműves foglalkozással
A Kalocsai Sárköz néprajzi értékei közül kiemelkedő a sokak által ismert, színes virágokkal dúsan hímzett kalocsai népviselet.
Mindig ezt hordták? Miért fontos a sok szoknya és mi az a szomorú? Misés ruha, ünepön délutános, vagy valahova mönős? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatnak választ a foglalkozás résztvevői.
A foglalkozás célja, hogy az érdeklődők megismerjék a kalocsai népviselet ruhadarabjait. A foglalkozás során felöltöztetünk egy fiút és egy leányt, közben pedig megismerkedünk a ruhadarabok elnevezésével, funkciójával, készítési módjával és helyes viselésükkel is.
A programhoz kézműves foglalkozás is kapcsolódik, ahol zsebkendőt hímezhetnek vagy kalocsai motívummal megrajzolt képeslapot színezhetnek a résztvevők.
A foglalkozást felső tagozatos diákoknak és felnőtteknek ajánljuk, időtartama 90 perc, díja: 700 Ft/fő, múzeumi belépőjegy megváltása mellett.
Mit rejt a kosár?
A kendővel letakart kosárból minden résztvevő választhat egy tárgyat, amit megpróbál beazonosítani a formája és a tapintása alapján. A résztvevők a kendő alól előkerült tárgyaknak megismerhetik a nevét, a funkcióját és elkészítésének a módját. A foglalkozás alatt a népviselet, a ház körüli munkák és a pásztorkodás tárgyaival kerülhetnek közeli kapcsolatba az érdeklődők.
A foglalkozást általános iskolásoknak ajánljuk, időtartama 45 perc, díja: 250 Ft/fő, múzeumi belépőjegy megváltása mellett.
Mézeskalács illatú karácsony
A foglalkozás résztvevői András naptól Vízkeresztig követhetik figyelemmel a különböző népszokásokat. Megismerhetik a jeles napokhoz kötődő jóslás és varázslás rejtelmeit. A programhoz kézműves foglalkozás is kapcsolódik, ahol mézeskalácsot készíthetnek.
A foglalkozást általános iskolásoknak ajánljuk, időtartama 90 perc, díja: 700 Ft/fő, múzeumi belépőjegy megváltása mellett.
A foglalkozásokra keddtől péntekig várjuk az érdeklődőket 9.00-14.00 között. A programokra előzetes bejelentkezés szükséges, a csoportokat előre egyeztetett időpontban fogadjuk. A foglalkozásokra a 78/462-351 telefonszámon, vagy a
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
email címen jelentkezhetnek. A jelentkezéskor kérjük, hogy adják meg a csoport létszámát, életkorát és a foglalkozás időpontját.
Utazó múzeum
Az Utazó múzeum programunk lehetőséget kínál arra, hogy a diákok bepillantást nyerjenek a múzeum világába és megismerkedjenek a múzeumban őrzött értékekkel. A szolgáltatást igénybe vevő intézményt meglátogatva tartjuk a foglalkozásokat.
A program keretében virtuálisan bejárjuk a múzeum állandó kiállításait, közben néhány tárgyat kézbe is vehetnek a gyerekek. A programon keresztül azt szeretnénk elérni, hogy természetessé váljon számukra egy-egy múzeum meglátogatása és kialakuljon a múlt iránti érdeklődésük. Az előadás alatt a pásztorkodással, a paraszti kultúrával és a kalocsai népviselettel ismerkedhetnek meg a gyerekek és megcsodálhatnak néhány érdekes ásványt is.
A foglalkozást alsó tagozatos diákoknak ajánljuk, időtartama 45 perc, díja: 400 Ft/fő és 2000 Ft/csoport kiszállási díj.
A programot megrendelhetik a 78/462-351 telefonszámon, vagy a
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
email címen. A jelentkezéskor kérjük, hogy adják meg a csoport létszámát, életkorát és a foglalkozás időpontját.
Kézműves foglalkozások
A foglalkozások ideális létszáma 10-25 fő.
Tojásfestés
A tojás minden nemzet kultúrájában kiemelkedő jelentőséggel bír, a termékenységet, a megújuló életet szimbolizálja. Húsvét hétfőn a locsoló legényeket festett tojással ajándékozták meg. A tojások festésével, díszítésével elsősorban nők foglalkoznak, akik a művelet helyi specialistái.
A foglalkozáson ősi motívumokkal ékített kantáros tojásokat és színes kalocsai virágokkal díszített tojásokat festhetnek az érdeklődők.
Részvételi díj: 700 Ft/fő
Pingálás
A falak festett virágokkal való díszítése, a pingálás keletkezéséről pontos adatainak nincsenek. Általánossá akkor vált, amikor a festékporokat, a pénzben nem bővelkedő parasztasszonyok meg tudták vásárolni a boltban. A két legáltalánosabb motívuma a rózsa és a tulipán. A XIX. században divattá vált koszorú a motívumok gyarapodásával egyre szélesedett, majd az 1930-as évekre csokrokká alakult és beborította az egész falat. A pingálóasszonyok a helyi közösség elismert tagjai voltak.
A foglalkozáson egy csokros kompozíciót festhetnek meg az érdeklődők.
Részvételi díj: 700 Ft/fő
Hímzés
A színes, virágos hímzés, amit kalocsainak ismer a világ, az 1930-as évekre érte el teljes pompáját. A pingálás és a hímzés állandó kölcsönhatásban volt egymással, ezért motívumaik és színviláguk szinte teljesen megegyezően alakult. Segítette a kiegyenlítődés folyamatát az is, hogy az író- és pingálóasszonyok ugyanazok a személyek voltak. A kézi hímzés két fajta technikája a szárvarrás és a töltött varrás. A hímzőasszonyok kezéből kikerülő csodás darabok messze földön ismertek.
Ezt a két technikát kipróbálva egy zsebkendőt hímezhetnek a foglalkozás résztvevői.
Részvételi díj: 700 Ft/fő
Kérjük, hogy részvételi szándékukat előre jelezzék az alábbi elérhetőségeken: 78/462-351,
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Írás, hímzés, pingálás bemutató
Nicolas Schöffer Gyűjtemény múzeumpedagógia
Művészettörténész-muzeológus pályázat
Viski Károly Múzeum Kalocsa
a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. • alapján pályázatot hirdet
Viski Károly Múzeum Kalocsa
művészettörténész-muzeológus
munkakör betöltésére.
A közalkalmazotti jogviszony időtartama:
határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony
Foglalkoztatás jellege:
Teljes munkaidő
A munkavégzés helye:
Bács-Kiskun Megye, 6300 Kalocsa, Szent István király út 76.
A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok:
tudományos kutató és feldolgozó tevékenységet folytat egyéni szakmai munkaterv alapján, - gondozza a kezelésére bízott gyűjteményt és lehetőség szerint gyarapítja, - ellátja a rábízott gyűjteménnyel kapcsolatos tudományos adminisztratív tevékenységet, kezeli a nyilvántartást, - gondozza a Nicolas Schöffer Gyűjtemény, a Városi Galéria és a Kalocsai Képtár gyűjteményét - figyelemmel kíséri az egyéb, szakmai pályázatokat, javaslatot tesz, illetve részt vesz a pályázatok kidolgozásában, a megvalósuló pályázatok lebonyolításában, - az előzőekhez kapcsolódó közművelődési, múzeumpedagógiai feladatokat lát el éves munkaterv szerint
Illetmény és juttatások:
Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók.
Pályázati feltételek:
Egyetem, Művészettörténész, történész
Gyakorlott szintű MS Office (irodai alkalmazások)
A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:
művészettörténész végzettség
A pályázat részeként benyújtandó iratok:
Aláírt önéletrajz, motivációs levél
A munkakör betölthetőségének időpontja:
A munkakör legkorábban 2019. február 01. napjától tölthető be.
A pályázat benyújtásának határideje: 2019. január 31.
A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Réz Ildikó gyűjteménykezelő nyújt, a +3678/462-351-es telefonszámon.
A pályázatok benyújtásának módja:
A munkáltatóval kapcsolatban további információt a www.viskikarolymuzeum.hu honlapon szerezhet.
Online tartalmak
A Viski Károly Múzeum online tartalmainak; virtuális kiállításainak, videóinak gyűjteménye.
Bővebben: Online tartalmakRomsics Imre Élet a vizek között című előadása
Tisztelettel meghívjuk 2018. május 16-én (szerda) 18:00 órára a Viski Károly Múzeumba Romsics Imre etnográfus múzeumigazgató Élet a vizek között. A Kalocsai Sárköz XI-XVII. századi településtörténete (A Kalocsai Sárköz a honfoglalás korában című előadássorozat 4. része) című előadásra.
Meghívó
