Ön itt van: HomeHírekHarta-Mikla középkori templomának feltárása

Harta-Mikla középkori templomának feltárása

Szeptember 18-tól október 18-ig a Viski Károly Múzeum Kalocsa Lantos Andrea régész vezetésével feltárást végzett Harta-Mikla középkori templomának helyén.

Az elmúlt években a Viski Károly Múzeum Kalocsa gyűjtőterületén több középkori templomot is megkutathattunk, így a sármégyi (Homokmégy-Szentegyházpart), a máriaházi (Homokmégy Vén Pál tanya), valamint a dunapataji református templomot is. Korábban Székely György kutatásának köszönhetően a Dunapataj Szent Tamás dombi templom vált ismerté. A feltárások, illetve a Kecskeméti Katona József Múzeum Bács-Kiskun vármegyében végzett egyházi topográfiai kutatásának köszönhetően egyre több információval rendelkezünk a Kalocsai Sárköz egyházi épületeiről. Következő lépésként a Harta miklai templomot kutattuk meg.

A lelőhelyet az elmúlt évek régészeti kutatásai során sikerült beazonosítani, mely Harta ÉK-i, ma Miklapusztának nevezett részén található. A középkorban Mikla, Mikola néven említik, mely nevet valószínűleg templomának védőszentjéről‒ Szent Miklósról (Nicolus‒Mikolaus‒Mikla) ‒ kaphatta. Győrffy szerint a szávademeteri görög monostor faluja lehetett a 12. században. A török hódoltság első időszakában néptelen volt, majd 1570 és 1582 körül ismét lakott, s 1590-ben ismét lakatlan. 1548-as defterben a lakatlan pusztát Uszód falu lakói, később Harta és Pataj lakói művelik. A település templomát ábrázolják egy 18. század közepi térképeken is. A Duna Mappáción „Templom omladék” felirat, újkori térképeken pedig „Harangláb” dűlőnév utal falu helyére. A hartai helynévgyűjtésben: „191. Klokestuul kevon” (Harangláb dűlő). „A legidősebb adatközlő sem látta saját szemeivel, de nagyapái elmondásból halotta, hogy itt valamikor egy harangláb állott…” (Rétfalvi Teofil: Harta nagyközségben gyűjtött földrajzi nevek.)

A templom pontos helye jól meghatározható a nemrégiben készített légifotók alapján, mely szerint több építési periódusú templommal kellet számolni. A felszínen törmelék és embercsontok mutatták meg a templom egykori helyét, melyet a földművelés évről évre pusztít.

A feltárás során előkerült az Árpád-kori félköríves szentélyzáródású templom, melyet a 15. században kibővítettek és megerősítettek. A templomot K-i irányban akkor kibővítették, régi szentélyét elbontották és egy szögletes szentélyzáródást alakítottak ki. D-i oldalához egy sekrestyét építettek és az épületet külső pillérekkel erősítették meg. A templomot mészkőkváderekből építették és tetőcseréppel fedték, belső díszítésére festett vakolattöredékek utalnak. A templom omladékrétegében a keresztelőmedence két töredéke és faragott kövek is előkerültek, melyek a templombelső rekonstrukciójában segítenek majd. A középkori templom teljes hossza 15 m, szélessége 7 m, belső mérete 12X5m.

A templomon belül több helyen égésnyomokat figyeltünk meg, az írott forrásokból kiindulva így a templom az 1529-es török hadjárat során pusztulhatott el.

A szelvények különböző rétegeit pénzérmékkel tudtuk keltezni. A templombelsőben 24 sírt tártunk fel, melyek a település előkelő rétegeinek sírhelyei lehetnek, hiszen a templomon belül temetkezni kiváltságnak számított. A középkori sírokból ékszerek és viseleti tárgyak kerültek elő: gyűrűk, pecsétgyűrűk, díszes ruhakapcsok, övcsatok. Néhány sírban textilmaradvány is előkerült, illetve koporsómaradványok is előkerültek.

A falu területéről számos pénzérme mellett használati tárgyak, fegyverek is előkerültek, így egy csontnyelű kés valamint egy buzogány töredéke.

A feltárás nem valósulhatott volna meg közösségi összefogás nélkül. A kalocsai múzeum munkatársai (Lantos Andrea, Farkas Ferenc, Péteri Dénes, Arnold András, Harmath Hajnalka) mellett bekapcsolódtak a munkálatokba bajai Türr István Múzeum munkatársai (Horváth Szilvia, Sultis László, Székely Csaba) és az SZTE régészhallgatói is (Pikó Bettina, Göblyös Szimonetta, Szilágyi Gábor, Mucsi Sándor). Két-két apostagi (Csáky István, Horog Judit), illetve hartai önkéntes is (Tóth Judit, Recska Endre) segítette munkájával a feltárást. Fontos szerepük volt közösségi fémkeresősöknek (Rideg Gábor, Petrecz Márk, Madácsi Dénes, Kulimák Norbert, Nyúl Norbert, Severacz László), a geodéziai adatokat pedig Körmendy László és Buczkó Gábor dolgozzák fel. A feltárás térinformatikai részét Pánya István, a kecskeméti múzeum munkatársa végzi. A Dunatáj Közalapítvány a földmunkákban segített, akárcsak az Állampusztai Mezőgazdasági Kft. Harta község önkormányzata pedig szállást biztosította a szegedi régészhallgatóknak.

Az ásatás területét szeptember19-én visszatemettük. Szeptember 18-án a helyi plébános megáldotta a helyet és az összegyűjtött szórvány embercsontokat, melyeket a templombelsőben helyeztünk újra örök nyugalomra.


A beszámolót készítette: Lantos Andrea régész főmúzeológus Viski Károly Múzeum Kalocsa
Az ásatás fényképeket készítette: Péteri Dénes Viski Károly Múzeum Kalocsa; Az áldás és a betemetés fényképeket készítette: Harmath Hajnalka, Farkas Ferenc Viski Károly Múzeum Kalocsa

P300_A_DSC_9886...
P305_A_DSC_9891...
P320_A_DSC_9962...
P325_A_DSD_0054...
P330_A_DSD_0071...
P490_E_DJI_0002...
P500_E_DJI_0073...
Pzb475_D_DJI_00...
Q335_B_DSC_0211...
Q340_B_DSC_0262...
Q355_B_DSC_0433...
Q360_B_DSC_0437...
Q370_B_DSC_0503...
Q380_B_DSC_0532...
Q390_B_DSC_0551...
Q395_B_DSC_0555...
Q535_F_DJI_0008...
Qzb505_505_F_DJ...
Q_515_F_DJI_000...
R405_C_DSC_0636...
R415_C_DSC_0695...
R420_C_DSC_0703...
R425_C_DSC_0739...
R450_C_DSC_0875...
R455_C_DSC_0889...
R460_C_DSC_0892...
R545_G_DJI_0024...
R555_G_DJI_0042...
R574_610_H_DJI_...
R575_G_DJI_0160...
R590_G_DJI_0207...
R600_G_DJI_0246...
R605_G_DJI_0297...
R_615_H_DJI_000...
R_620_H_DJI_000...
S625_I_DSC_0033...
S630_I_DSC_0051...
S635_I_DSC_0078...
S645_J_DSC_0537...
S660_J_DSC_0553...

További fényképek: Viski Károly Múzeum Kalocsa Facebook

Free business joomla templates