|
Romsics Lászlóné (Kerekes
Erzsébet) író-pingáló, a Népművészet mestere
1941. november 5-én született Homokmégyen.
Édesanyja Zsubori Borbála fiatal korában íróasszony
volt. Anyai nagyanyja, Rideg Mária megrendelésre
varrta a parasztviselet ruhadarabjait. Homokmégyen
ő tanulta meg először a gépi hímzést. Anyai
dédanyja a család szükségletére varrta a parasztviseletet.
Ha papírhoz jutott, állandóan rajzolt. 10–12
éves korában már szoknya aljakat, hétköznaplós
ingvállakat és féketőket is kiírt. 14–15 évesen
saját maga ruhái mellett már több nagylány
ruháját és lëtövő humiját is kiírta.
1959-ben beíratkozott a Kalocsai Népművészeti
és Háziipari Szövetkezetbe, először kézi-,
majd gépi hímzőnek, de mellette írt és pingált.
1989-ben zsűriztette első munkáit. 1993-ban
„Népi Iparművész” címet kapott. 1996 óta szakkört
vezet a Homokmégyi Általános Iskolában.
Dániában, Németországban, Ausztriában és Szlovákiában
szerepelt bemutatókon. Sokat írt Canadába
és az Amerikai Egyesült Államokba. Japán négy
nagyvárosában – Tokyó, Osaka, Sizuoka, Fukuoka
– megrendezett kiállításon szerepelt két szobát
betöltő cifra pingálása. Egy nagyobb méretű
riselinjét ajándékként őrzi a japán császárné.
A Fürge ujjak folyóirat több terítőjét bemutatta.
1997-ben a Pro Renovanda Cultura Hungariae
Alapítvány pályadíját nyerte.
1998. október 23-án a Magyar Köztársaság Elnöke
a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést
adományozta számára. 2000. április 28-án a
Kalocsa Népművészetéért Alapítványtól a Pécsiné
Ács Sarolta – díj 2000 nevű elismerést vehette
át. 2002. augusztus 16-án a Népművészet Mestere
kitüntető címet kapta.
Tagja a Duna–Tisza Közi Népművészeti Egyesületnek,
a Kalocsai Sárköz Vendégváró Egyesületének
és a Kalocsai Múzeumbarátok Körének.
Irod.:
Romsics Imre: Élő népművészet Kalocsán. Kalocsa,
2002. 18–20.
|