A történeti dokumentációs gyűjtemény számtalan érdekes és értékes darabot őriz. Archív fotók, képeslapok, újságok, különböző nyomtatványok találhatók nagy számban, melyek túlnyomó többsége a Kalocsai Sárköz és Kalocsa történetének emlékei, de jelentős számban képviseltetik magukat az országos események emlékei is. 2004. december 31-én 4727 leltározott darab volt a gyűjteményben, ebből 2044 a fénykép, 1352 a képeslap és 123 a térkép.
Az utóbbi néhány évben több jelentős hagyatékot sikerült megszereznünk, így például: Hegedűs P. József paprika-nagykereskedő – közel 3 fm – irattárát, Bozsó Ferenc helytörténeti kutató különböző anyagokat tartalmazó – kb. 8 fm – hagyatékát, a felszámolt Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet több ezer darabos mintakollekcióját, emléklapjait, fényképeit, stb., a Kalocsai Egyházmegyei Takarékpénztár R.T. – kb. 20 fm – iratanyagát. Sági Jenő mérnök végrendeletében hagyta a múzeumra több folyóméternyi iratanyagát és sok ezer darabos, rendszerezett fotógyűjteményét.

A Viski Károly Múzeum nagy gondot fordít a helytörténeti szempontból különösen jelentős képeslapok gyűjtésére, melyek különösen értékes részei a Történeti dokumentációs gyűjteménynek. A képeslapgyűjtemény Romsics Imre igazgatósága alatt gyarapodott jelentékenyen. A korábbi 56 darabos gyűjtemény 1824 darabra bővült. Ebből 1352 db a helytörténeti jelentőségű leltározott és 49 db a leltározatlan (de nyilvántartott) anyag. További 423 db városképet tartunk nyilván a gyarapodási naplóban, melyek Tímár Kálmán hagyatékából kerültek a múzeumba – ezek nem a múzeum gyűjtőterületéről származnak. Néhány ezerre tehető azon képeslapok száma, melyek helytörténeti szempontból nem képviselnek értéket, így installáció és csere céljára tároljuk azokat, de nyilvántartásban nem szerepelnek. A képeslapokat a Viski Károly Múzeum gyűjtőterületén lévő összes településről gyűjtjük. A leltározott anyagot településenként tároljuk. A kalocsai gyűjteményt – nagy darabszáma miatt – kiadónként csoportosítottuk.

A 19. század végén már ritkán lehetett olyan családot találni, ahol ne lett volna egy-két műtermi fotográfia. A múzeumi gyűjtések során különös figyelmet fordítunk ezekre az archív fotókra, így nagy mennyiségben találhatók azok gyűjteményeinkben. A keretezett fényképeket – témájuktól függően – a néprajzi- vagy a történeti gyűjteményben helyezzük el, a keretezetlen fényképeket pedig témájuktól függetlenül a Történeti dokumentációs gyűjteménybe leltározzuk. Leltározott fényképeink száma:
A műtermi fényképek nagyobb hányadát Kalocsán exponálták. 1884-ben időlegesen tartózkodott Kalocsán Exner Károly pécsi fényképész. 1886-ban Stromayer J. Károly budapesti fényképész és festő hirdette magát a városban. Az 1880-as évek végén Perucki Simon fényképezett, akinek már előnyomott fotókartonjai voltak. Kaukál János 1892-ben Egerből költözött Kalocsára. Deák M. – pontos nevét nem tudjuk - 1899. január 1-én közölte műtermének megnyitását. A XX. század elején fényképezett Balaton János.
A fényképek túlnyomó többsége két fényképészműteremből került ki. Csincsák Endre 1900. július 1-én közölte előszőr műtermének megnyitását. 1931 januárjától Csincsák és társa, majd Ferenczy Gyula műterme. A legtöbb kalocsai fénykép Madarász Dezső műterméből került ki. A Trianoni békeszerződés után települt át Kalocsára, ahol 1921-ben alapította önálló műtermét. 1956. december 30-a után két fia, Dezső és Imre vezette tovább a műtermet. A gyerekek halála után, 2004-ben a Viski Károly Múzeum kapta meg a műterem berendezését.
A második világháborút követő időszak új fejezet a kalocsai fényképészek történetében is. A fényképészek a vegyesszövetkezethez tartoztak. 1962. július 1-én jött Kalocsára Fodor Jenő és későbbi felesége Molnár Magdolna. Jelenleg Román Edit Kalocsa egyetlen hivatásos fényképésze.
Irod: Romsics Imre: Kalocsai fényképészek. In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Szerk: Romsics Imre – Wicker Erika) Kalocsa, 1999. 199–206.