A szisztematikus régészeti terepbejárások csak az utóbbi években kezdődtek meg a kalocsai múzeum gyűjtőterületén (bejárt települések: Homokmégy, Drágszél, Császártöltés, Öregcsertő, Szakmár, Újtelek, Kalocsa), ezért különösen jelentős Szabó Kálmán régészeti hagyatéka.

Szabó Kálmán, D. (1925. márc. 10. Dusnok – 1995. jan. 31. München, NSZK): tanító, könyvelő. – A M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdasági és kereskedelmi szakán megkezdett tanulmányait a katonai behívó szakította meg (1944). A hadifogságból hazatérő (1945–1947) fiatalember nem folytathatta tanulmányait, mivel kereskedő édesapját kulákká nyilvánították. Édesapja boltjában kereskedőként dolgozott, majd halászként és fakitermelő munkásként tengette életét. Dombóváron szerzett tanítói oklevelet (1953). Kisszékelyen tanított (1953–1961), majd Óbudán (1961–1964) és Kispesten (1964–1965) nevelősködött. 1965. július 28-án Németországba disszidált. Nyugdíjazásáig ugyan azon müncheni cégnél volt könyvelő (1965–1986). – 1977-től minden esztendőben hazalátogatott. Kalocsai lakásából járta a Kalocsai Sárköz kiemelkedéseit, gyűjtötte a felszíni régészeti leleteket, dokumentálta azokat. Levéltári kutatásokat végzett a fölfedezett középkori falvak beazonosítására. Összeállította szülőfaluja, Dusnok történeti földrajzát. A Kalocsai Sárköz egészének földolgozásában váratlan halála akadályozta meg. Halálos ágyán íratott végrendeletében a Viski Károly Múzeumra hagyta a terepbejárásai során fölhalmozott gyűjteményét, melyet lányai szállítottak haza müncheni lakásáról. A 190 feltárt lelőhelyről 5158 db tárgyat leltározott be a múzeum. Szisztematikus terepbejárások hiányában Szabó Kálmán gyűjteménye nélkülözhetetlen a Kalocsai Sárköz településviszonyainak vizsgálatában.
F.m.: Dusnok történeti földrajza (Cumania 13., Kecskemét, 1992); Dusnok történeti földtrajza (Kalocsai Múzeumi Közlemények 2., Kecskemét, 1992).
Irod.: Romsics Imre: Szabó Kálmán, D. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002. 818.).