1951-1952-ben a halomi hegyen homokbányászás következtében egy honfoglalás kori temető 8 sírja került elő. A temető igen gazdag volt, a középosztály temetkezett ide. A sírokban nyugvók többsége turanid embertani jegyeket viselt. Elképzelhető, hogy a fejedelmi udvarhely sírmezője volt. Feltűnően sok a lovassír, ugyanis hat sírban biztosan voltak lócsontok. A 3. sír övgarnitúrája és a csont faragások archaikus mintakincse alapján a temetőt a honfoglalók első generációja használta. A 7. sírból egy csontlemezes nyíltegez vált ismertté. A tegez egyik szájmerevítő lemezére ótörök nyelvű rovásfeliratot véstek. Két értelmezési kísérlet történt eddig, az egyik szerint egy varázsigét róttak fel: „tíznyilas tegezzel győzz!”, a másik szerint „kagánomnak”, hosszabb értelmezésben „fegyveremet kagánomnak ajánlom” a jelentése. Különös értékét az jelenti, hogy ez az egyetlen hiteles honfoglalás kori rovásírásos emlékünk.
Feltehetően Szent István korában királyi udvarhely létesült a hegyen, ami a fejedelmi udvarhely folytatása lehetett. Első írásos említése 1061-ből való.